Jabulani

Mivel már hosszú hetek teltek el a johannesburgi éjszaka óta, Visszaszámláló rovatunkat Visszatekintőre átkeresztelve tegyünk pontot a Dél-Afrikában történtek végére! Idén először fordult elő, hogy a spanyolok a legnagyobb favoritként utaztak a világbajnokságra. A 2008-as EB-n esélyt sem adtak másnak, azóta pedig semmit nem gyengült a keret. a csapat gerincébe egyben maradt, sőt a padon is csak egyetlen jelentős változás történt: Del Bosque-ra bízták a munka irányítását, akihez a Realnal - jó madridi szokás szerint - annak ellenére nem nagyon ragaszkodtak, hogy hosszú idő után a legnagyobb sikereket érte el, amit azóta mégcsak megközelíteni sem tudtak. A Barcelonára épülő együttesnek nincs valódi gyenge pontja, íme egy kis ízelítő a világ legerősebb középpályájáról:

Az évek óta tartó sikereszériába csak az USA tudott belerondítani a tavalyi Konföderációs Kupán, ahol a harmadik helyen végeztek, de idén alighanem csalódásként éltek volna meg egy hasonló színű érmet. Ennek elkerülését Svájc legyőzésével alapozhatták volna meg, akiktől még sohasem katak ki. Nos, most ezt a bravúrt is sikerült elérni. Pocsékul kezték tehát a csoportkört, amire 1998 óta nem volt példa. Akkor a Luis Enrique és Raúl által vezetett csapat a nyolcaddöntőbe sem jutott be, amit azóta is a spanyol futball leggyászosabb pillanataként emlegetnek. Honduras ellen már csak a győzelem volt elfogadható, de ilyen kezdés után ez bárki ellen igaz lett volna. A játék még mindig nem volt szenzációs, de Villa két góljával hozták a kötelezőt, sőt, a Barca legfrissebb szerzeménye akár mesterhármsat is szerezhetett volna, de büntetőből még a kaput sem találta el. Nem kellett sokáig keseregnie, Chile ellen meglett a harmadik, ráadásul negyven méterről. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak az üres kapuba kellett emelnie, de akkor is szép megmozdulás volt. Ez a negyed óra volt az, amikor először jól játszottak a VB-n, Iniesta szerezte a másodikat, ezzel pedig úgy nézett ki, sima lesz a vége. A mexikói Rodriguez is megadott ehhez minden segítséget, amikor kiállította a Torres lábára véletlenül rálépő Estradat. A második félidei henger azonban elmaradt, sőt a fordulás után azonnal szépítettek a chileiek: Millar lövése Piqué lábáról pattant be, akinek ekkor kivételesen semelyik testrészéből nem ömlött a vér. Mivel Svájc képtelen volt gólt lőni Hondurasnak, ez a 2-1 mindkét csapatnak tökéletes volt, ennek megfelelően unalomba is fulladt a meccs hátralévő része. A siralmas kezdés ellenére a spanyolok megnyerték a csoportot a 16 között pedig a szintén felemás teljesítményt nyújtó Portugáliával találkoztak. Itt labdabirtoklással és rengeteg passzal múlatták az időt, és mivel a portugálok ebben sokkal gyengébbek, jobb híján védekeztek, amit a 63. percig tudtak hiba nélkül megoldani. A gólt természetesen Villa szerezte. Ezután még több területük lett, ki is alakítottak néhány helyzetet, de az eredmény nem változott. Ez volt Ronaldóék első kapott gólja, ami aligha vigasztalta őket csomagolás közben. A negyeddöntőben a tör- ténete legnagyobb sikerére készülő Paraguayt kellett legyőzni, ami annak ellenére sem ígérkezett nehéz feladatnak, hogy még mindig messze voltak a korábban látott formától. Valdez meg nem adott góljánal szerencséjük volt, csakúgy mint a rendes játékidőben kialakult tizenegyespárbajnál (részletek itt), bár Xabi Alonso feleslegesen megismételtetett lövésével a sors némiképp kárpótolta a dél-amerikaiakat. Ami nem sikerült rögzített szituációból, összjött akcióból. Ennek mikéntjét az index tudósításából idézzük, mert szebben mi sem tudnánk megfogalmazni: "Iniesta érdeme, aki gyönyörűen hagyott ott két védőt, majd zseniális passzt adott Pedrónak. Ő a kapufát találta el, ám a lepattanó Villáé lett, aki szintén a kapufát találta el, onnét a másik kapufára pattant a labda, onnét viszont már a hálóba." Ez a gól elég is volt a szokásos egy-nullás sikerhez, annyi azonban biztos volt, hogy a németek ellen már a játéknak is javulnia kell. Del Bosque végre hallgatott a józan eszére és kihagyta a formán kívül játszó Torrest, Löw viszont kényszerűségből nélkülözte addigi legveszélyesebb játékosát, Müllert. A spanyolok most sem adták ki a kezükből a játék irányítását, a komolyabb helyzetekre azonban a második félidőig kellett várni. Pedro bizonyította, hogy hasznosabb a pályán, minta a padon ücsörögve, a legfontosabb momentum azonban Puyol nevéhez fűződik: óiási gólt fejelt a Piqué-nek szánt szögletből. Németország nem tudta azt a lehengerlő játékot nyújtani amit Anglia és Argentína ellen. Spanyolország először jutott döntőbe, ezzel pedig az is eldőlt, hogy Dél-Afrikában mindenképpen új világbajnokot avatnak. A másik ág győztese, Hollandia már kétszer ért a végső siker közvetlen közelébe, de mindkét alkalommal elbukott. A döntő nem lett a futball ünnepe, a meccs színvonala is hagyott kívánnivalót maga után, ezen kívül a sok szabálytalanság miatt is rossz szájízzel nézhettük a sokszor unalmasan csordogáló perceket. A sárgák aránya 5-9 volt, ami minden bizonnyal rekord a döntők történetében. Robben kétszer is eldönthette volna, a rendes játékidő azonban gól nélkül ért véget. A hosszabbítás Heitingának hamarabb véget ért, a hollandok pedig már a tizenegyesekre készültek, amikor Iniesta a világ trónjára lőtte csapatát. Spanyolország nem azért lett világbajnok, mert hülyére vert mindenkit, hanem mert egy góllal valamennyi ellenfelénél jobb volt (az egyenes kieséses szakaszban minden meccset 1-0-ra nyertek, ilyen sem volt még). Azért, mert sem a kiváló teljesítményt nyújtó németek, sem a megérdemelten döntőbe jutó hollandok nem tudták azt a játékot játszani, amivel korábban mindenkit felülmúltak. Spanyolország lett a nyolcadik világbajnok, amivel jó sok szurkolót, de még több ellenséget szerez magának. Ezután már őket is divat lesz fröcsögő nyállal ócsárolni, mint az olaszokat vagy a franciákat; rájuk is lehet majd alkalmazni a "normális ember ezeknek nem tud szurkolni"-szerű örök igazságokat, amit a német és brazil szimpatizánsok évtizedek óta megkapnak. Egy mondatban: 2010 világbajnoka Spanyolország - nem minden idők legmeggyőzőbb teljesítményével, de így is megérdemelten. A Jabulani értékelése pedig nem is lehet más, mint 5.

Világbajnok: Spanyolország   7   6 0 1   8-2   18

Jabulanométer: 89%