4 évvel ezelőtt Mourinho még a Chelsea edzője volt, Platni álmodozott az UEFA elnöki székéről, Cambiasso-nak volt még haja, Messi a padot koptatta, Carlitos meg Brazíliában kergette a labdát. A vuvuzela pedig úgy hangzott mint egy ritkaságszámba menő állatfaj, amit csak David Attenborough természetfilmjeiben láthattunk eddig.
A következő világbajnokság csak négy év múlva esedékes, de addig is megannyi vezetői és politikai változások mennek majd végbe, a játékosok különbnél különb külsőket találnak ki majd, váltják a klubjaikat, viszik a világba a hírnevüket és természetesen újabb és újabb műanyag buzerátorok lesznek a vuvuzela helyettesítésére.
Figyelem kicsit hosszabb írás következik a tovább mögött.
A 2014-es brazil vébén normál körülmények között arról emlékezne meg az ember, hogy négy évvel ezelőtt volt egy szürke öltöny, egy őszülő szakáll, meccsek előtt-közben-után osztogatott csókok és egy Pelé-összeesküvés elmélet az ősi rivális Argentína ellen.
Diego Maradona edzősködésének az argentin válogatott élén már csak egy szépia-szerű emléknek kéne lennie. Normál körülményekről még véletlenül sem beszélhetünk hiszen Maradona és az AFA (Argentin labdarúgó szövetség) is érintett az ügyben.
Egy ellentmondásos, mondhatni tragiukus kvalifikációs sorozat messze nem volt elég, hogy menjen. Volt idő arra, hogy bebizonyítsa, hogy minden rossz. A különc válogatási metódus, az utolsó pillanatokbeli taktikai váltás, a szeszélyes követelések a mindent kielégitő kényelemért, de ezek sem voltak elegek. A kritikusok mind a bukásra vártak, amely a németek elleni szégyenteljes meccsen el is jött.
A vereség ellenére senki nem mutogatott Diegora, senki nem nevezte őt felelősnek a történtekért. Elvitte helyette más a balhét és Maradona erősebb a pozíciójában, mint valaha.
Egy héttel a vébé kiesést követően jött az ötlet egy argentin politikustól, akit leginkább emberi- és munkás jogokkal kapcsolatban emlegetnek, hogy itt az ideje ténylegesen szobrot emelni Diegonak. Ezt mi nem érthetjük és csak rácsodálkozunk, röhögünk, elképedünk, csak az tudja mit jelent Maradona a népnek, aki már járt ott vagy argentin. Sőt sok-sok évvel ezelőtt nyugodtan, teljes joggal meg is lehetett volna építeni. De a megaláztatás után még az orvosok is azt mondták, hogy Marado inkább álljon vissza az anyagra. Az AFA jónak értékelte az ötödik helyet és én is annak tekintetném, ha nem ez a csapat lett volna minden idők legjobb argentin válogatottja.
Aztán jött megint az AFA és annak elnöke, hogy a négyéves hosszabítás már csak Diego aláírására vár. Na persze a kapitány nem bújhat ki a felelősség alól és meg kell magyaráznia mi történt Dél-Afrikában, ugyanakkor fel is kéne vázolnia mik a tervei Barzíliára, de a kontrktus ott van.
Leo Messi, Sergio Romero, Martín Palermo és Gabriel Heinze mind szeretné, hogy maradjon a kapitány (utóbbi kettő nyílvánvalóan búcsúzna az albicelestétől új tréner esetén). Ugyanakkor Di Maria volt az egyetlen, aki nyíltan kimondta, hogy nem érzi jól magát abban a szerepkörben amiben a vébé alatt játszatta a vezér. Emelett Verón papa (szintén elismert játékos) élesen kritizálta és őt tartotta felősnek fia gyenge járékáért (megjegyzem Verón sokadvirágzását éli és győzelemre vezette csapatát a dél-amerikai BL-ben).
Míg folnyak a találgatások, spekulációk jövő hétig biztosan nem leszünk okosabbak, ugyanis akkor találkozik a szövetség fejével a jelenlegi edző. Valószínűsíthető, hogy Maradona újabb igényekkel fog előállni és lecserélteti majd az igazi edzőit segítőit. A politikusok, marketingesek megint nagyot húznak, ha aláír,de sajnos ez nem fogja megoldani az igazi problémákat. A németek minden tekintetben rávilágítottak a gyengeségekre, legyen az taktikai, fizikai vagy éppen tecnikai.
Argentína más világ, más szokásokkal teljesen más rendszerrel, mint amit mi itt megszoktunk Európában (Talán egyszer majd írok róla). Az edzőváltás lehet nem hozna nagy változásokat, de Argentínának szüksége van a megújulásra szervezettség, edzősködés és filozófia szempontjából ha elakarják kerülni négy év múlva az idén nyáron történteket.
Talán nem Maradona az egyedüli felőlés a történtekért, mégha voltak súlyos tévedései is, de ő a legtökéletesebb áldozati bárány arra, hogy elterelje a figyelmet az AFA és Argentína gondjairól.
A 2011-es Copa America közelsége és a nagy nyomás, újabb magas elvárások nem biztos, hogy ösztönzik a maradásra, de ne lepődjünk meg ha 2014-ben egy nagydarab szürke öltönyös fickó fog dekázgatni a partvonal mellett a meccsek előtt.
Utolsó kommentek