Vannak olyan népek a történelemben, melyek sokkal többet szívnak az átlagnál, ilyen például a lengyel vagy a magyar, de ugyanez megvan a sportban is. Ide sorolhatjuk a hollandokat, meg...öö...kiket is? Ja, persze, a magyarokat! De mivel ők (sikerek esetén: mi) mindig csak a következő világversenyen lesznek ott, most előbbiekről kell beszélnünk. Minden idők legszürkébb holland válogatottjáról már tettem említést, ezt az eredmények ismeretében is fenntartom. Valamennyi csapatrész nagyon erős, a védelem stabil, a középpályán és a csatársorban is bárki képes a gólszerzésre, gondot esetleg a sok eltiltás vagy sérülés jelenthet, mert nincs mindenkinek hasonló erősségű cseréje. Egy ország imádkozott azért, hogy az utolsó pillanatban lesérült Robben tudja vállalni a játékot. Az első körben, Dánia ellen erre esély sem volt, így van Persie és Kuyt kezdett elöl. Az első félidőben főként labdatartásban jeleskedtek, a másodikban már gólt is szereztek. Illetve, hogy pontosak legyünk vezetést szereztek, mert Poulsen fejelt egészen elképesztő módon saját kapujába. A biztonság kedvéért Elia kapufája után mág Kuyt is betalált, csak hogy senki ne vethesse a szemükre, hogy egy ilyen potyával nyernek. Japán ellen nagyon gyenge meccset játszottak, ha nincs Sneijder gólja, talán semmi nem marad meg az emlékeinkben. Mindenesetre ezt is behúzták, így a továbbjutás miatt már nem kellett aggódniuk, nem mintha ebből a csoportból ez komoly feladat lett volna. 
A Kamerun elleni meccsnek csupán annyi tétje volt, hogy lesz-e Argentínán kívül más csapat, aki hibátlaul veszi a csoportkört. Eto'o tartotta versenyben az afrika-iakat, de a csereként beállt Huntelaar a végén eldöntötte. Ami azonban ennél minden hollandot jobban érdekelt, az Robben visszatérése volt. 25 percet kapott, és biztossá vált, hogy nem lesznek gondjai az egyenes kieséses szakaszban. Olyannyira nem, hogy Szlovákia ellen már a kezdőben kapott helyet, és rögtön meg is szerezte a vezetést. Érdekesség, hogy Bert van Marwijk nem bontotta meg a Kuyt, van Persie támadósort, hanem hozzájuk csatlakozott Robben, amivel a középpályán vállalt nagyobb kockázatot. Az előny birtokában - a dél-afrikai trendet követve - visszaálltak, és csak az utolsó percekben jutott eszükbe, hogy akár több gólt is szerezhetnének. Sneijder meg is tette, ami annak tudatában különösen jelentős, hogy a hosszabbításban Vittek még büntetőből szépített. A nyolc között Brazília várt rájuk, ami nekünk semleges nézőknek - hogy egy szép kommentátori szófordulatot is említsünk, nem mintha lenne ilyen - abból a szempontból minenképpen tenyérdörzsölésre adott okot, hogy ide már nem elég a kötelező minimumot hozni. Jó meccsre volt tehát kilátás, amiről a fenti linken elérhető posztban már írtam, így csak röviden: Hollandia a világbajnokság legnagyobb feltámadását produkálva megfordította a meccset és teljesen megérdemelten küldte haza Brazíliát. Ezt egy még jobb és még fordulatosabb találkozó követte. Uruguay némi meglepetésre jutott eddig, ez persze nem jelentette azt, hogy könnyen masírozhatnak a döntőbe. Az alaphangot mindenesetre megadta a csapatkapitány, van Bronckhorst óriási lövése.
Sneijder és Robben is betalált, és 3-1-nél úgy tűnt, nem lehet kérdés a vége, de Pereira gólja izgalmassá tette az utolsó perceket is. Hollandia harmadszor jutott döntőbe, ahol a spanyolok ellen kellett volna megtörniük az átkot. Az előzmények ismeretében csak az volt a kérdés, hogy a hollandok nyernek 2-1-re, vagy a spanyolok 1-0-ra. Nos, a második jött be, és akkor ennyi legyen is elég a döntőről. Hollandia jól szerepelt, de a futball igazságot szolgáltatott azzal, hogy nem nyertek, vagy ahogy _benito találóan megfogalmazta: "igazából csak azért tudtam Spanyolországnak drukkolni, hogy semmiképpen ne legyen a vitrinben olyanja Ooijernek, amilyen nincs Cruyffnak, van Bastennek, és Bergkampnak." A keretet remek játékosok alkotják, akik csapatként is jól működtek, de valami mégis hiányzott. Talán ha van Bommel és De Jong nem egymást múlja felül az év legnagyobb gyökere címért folytatott versenyben, ha az egyébként szenzációs Robben kicsit többet foglalkozik a góllövéssel, mint a fetrengéssel, más lett volna, vagy az is lehet, hogy csak finnyás vagyok, de nekem ez nem volt egy világbajnok csapat. Mindezek ellenére nem vonjuk kétségbe, hogy a mai holland válogatott az egyik legjobb a világon, így a Jabulani értékelése természetesen 5.
A VB 2. helyezettje: Hollandia 7 6 0 1 12-6 18
Jabulanométer: 92%
Utolsó kommentek